A szerecsendió, mint sok más, Indonéziából származó fűszer. Egy örökzöld fa termése, aminek magját és magköpenyét (szerecsendióvirág) egyaránt használjuk.
A kicsiny diókat lehetőleg jól záródó üvegben, hűvös, sötét helyen tároljuk, mint minden fűszert. A szerecsendió frissen reszelve a legjobb, ehhez a művelethez általában kis lyukú, fűszer reszelőt használjunk. A meg nem bontott dió állítólag akár 30 évig is megőrzi az aromáját megfelelő tárolás esetén. Ha mégis inkább az őrölt változat mellett döntünk érdemes gyakrabban kisebb mennyiséget vásárolni, hogy mindig a fűszer teljes aromáját élvezhessük.
A szerecsendió régóta kedvelt fűszere a világ konyháinak. Indiában a garam masala keverék egyik összetevője és az arab baharat valamint a ras el hanout fűszer-keveréknek is szerves részét képezi.
Az európai konyhában gyakorta fűszereznek vele húst, bárány, szárnyasokat de sertést is egyaránt. Az „unalmas” krumplipürét is megbolondíthatjuk vele és a krokett is finomabb lesz, ha egy kis szerecsendiót teszünk bele. Zöldséges ételeknek is remek kiegészítője, egészen varázslatos összhang van közte és a spenót között, de nagyon jó padlizsánhoz, babhoz vagy a paradicsomos ételekhez. A besamelmártásnak alap fűszere, de hogy a magyar konyháról is beszéljünk egy kis szerecsendió varázslatossá teszi a gulyáslevest is.
Desszertek esetében mézes süteményekhez, rizsfelfújthoz, pudinghoz szokták használni és kellemesen gazdagítja a forralt bort is. A sütőtök pite fűszerkeverékének elengedhetetlen része.
“Szerecsendió” bejegyzéshez 2 hozzászólás