Fekete Bors (Piper nigrum)
Az egyik alap fűszerünk, szinte minden étel ízesítéséhez használjuk.
A legismertebb három – a zöld, a fekete és a fehér – a borsfélék közül egyazon cserje termése, mindössze a szüretelési idejük illetve feldolgozási módjuk más.
Fekete borsot zölden szüretelik le, felforralják, majd leszűrve napon vagy gépben szárítják. Egészben nagyon sokáig eltartható, őrölve viszont gyorsan elveszti ízét, illatát, ezért érdemes mindig frissen őrölve tenni az ételbe.
A fehér bors a teljesen érett bors termés, 1 hétig áztatják, majd dörzsöléssel hántolják, szárítják. Kevésbé erős, mint a fekete változat. Tejszínes, sajtos ételekhez illik inkább.
A zöld bors szintén az éretlen bors termése, amelyet a begyűjtés után rögtön tartósítanak sós-ecetes vízben, vagy különleges eljárással, fagyasztva szárítják meg. A fagyasztva szárításnak megvan az az előnye, hogy az így tartósított élelmiszer megtartja minden beltartalmi értékét.
Meglehetősen aromatikus, sokoldalúan felhasználható fűszer a zöld bors. A tartósításra szánt zöldségféléknek és a hosszú ideig főzendő húsoknak különleges ízt és zamatot kölcsönöz. A tarka bors keverék elengedhetetlen alkotó eleme
Fotó: Rainer Zenz